Számítógépes szimulációval sikerült modellezni a kén-dioxid egyébként nem várt megjelenését a Vénusz légkörének felső rétegeiben.

A jelenség óvatosságra intheti a földi atmoszféra jövendő geomérnökeit is.

A Vénusz felszínét vastag, jelentős mennyiségű kénsavat tartalmazó felhőtakaró zárja el előlünk. A kénsavfelhők 50-70 kilométeres magasságban állnak össze a vulkánok által kibocsátott kén-dioxid és a légkörben található vízpára reakciójának eredményeként kialakuló kénsavcseppecskékből. A kénsavképződésben részt nem vevő maradék kén-dioxid az elképzelések szerint azonban nagyon gyorsan teljes egészében megsemmisül a 70 kilométer feletti tartományban már igen erős napsugárzás következtében.

Ezért is keltett nagy meglepetést az ESA Venus Express 2008-as mérése, ami 90-110 kilométeres magasságban is kén-dioxid jelenlétét mutatta a bolygó légkörében. Xi Zhang (California Institute of Technology), valamint amerikai, francia és tajvani kollégái egy új számítógépes szimuláció alapján azonban arra az eredményre jutottak, hogy a kénsavcseppek az eddig gondoltnál magasabb légköri rétegekig is eljuthatnak, ott elpárolognak, a napfény hatására disszociálódnak, létrehozva ezzel a Venus Express által az adott magasságban kimutatott kén-dioxid gázt.

A kutatócsoport egyik tagja, Håkan Svedhem (ESA Venus Express Project) szerint az új eredmény megmagyarázza a kén-dioxid magaslégköri jelenlétét, ugyanakkor azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a kén atmoszférikus cirkulációja sokkal összetettebb folyamat, mint ahogyan azt eddig képzeltük. Ez utóbbi momentum pedig azért lehet fontos, mert rávilágít arra, hogy a földi légkör általános felmelegedése ellen javasolt egyes eljárások, technikák talán egyáltalán nem is lennének olyan hatékonyak, mint azt előterjesztőik állítják.

Az egyik ilyen elgondolás az ózonnal kapcsolatos kutatásaiért 1995-ben megosztott kémiai Nobel-díjjal jutalmazott Paul Crutzen nevéhez fűződik, aki nemrégiben azt javasolta, hogy nagy mennyiségben juttassunk kén-dioxidot körülbelül 20 kilométeres magasságban a légkörbe, ahol a kén-dioxidból és a vízpárából a Vénusz atmoszférájával teljesen megegyező módon kénsav keletkezik, aminek a napfényt (részben) blokkoló hatásával csökkenthető lenne a légkör globális felmelegedése.

Az elképzelés létjogosultságát a Pinatubo vulkán 1991-es kitörése után végzett mérések eredményei is alátámasztották, ekkor ugyanis a 20 kilométeres magasságban keletkezett, majd később az egész légkörben szétterült kénsavréteg hatása következtében mintegy 0,5 °C-kal csökkent bolygónk átlaghőmérséklete. A Vénusszal kapcsolatos új eredmény azonban óvatosságra int, hiszen azt jelzi, nem tudhatjuk, hogy a kezdetben védő tulajdonságú kénsavréteg milyen gyorsan párolog el, és keletkezik belőle újra kén-dioxid, ami viszont már teljes egészében átengedi a légkörbe érkező napsugárzást.

Jean-Loup Bertaux (Université de Versailles-Saint-Quentin), a Venus Express SPICAV műszerének vezető kutatója szerint sokkal részletesebben kell tanulmányoznunk a mesterséges kénsavréteg potenciális hatásait, az ezzel foglalkozó "geomérnökök" pedig sokat tanulhatnak a Vénusz példájából.

Forrás:tudomany.ma.hu