"Az erős adatforgalmat okozó tartalomszolgáltatóknak részt kell vállalniuk a költségeinkből" - jelentette ki Peter Charissé, a Német Kábelhálózat-üzemeltetők Szövetségének ügyvezetője. A szakember véleményét osztotta Stephan Albers, a német Szélessávú Kommunikációs Szövetség (Bredo) ügyvezetője is, aki úgy vélte: a költségmegosztás biztosítaná, hogy a beruházások, fejlesztések kifizetődőek legyenek az IT-infrastruktúrákat működtető cégek számára.

A vita azután robbant ki, hogy a múlt héten kiszivárgott a Google-Verizon paktum híre. A webes óriáscéggel kötött megállapodás alapján a Verizon a drót nélküli hálózatokon saját belátása szerint lassíthatja az internetes forgalmat vagy blokkolhatja az interneten elérhető tartalmakat. Mindez később a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a Youtube külön fizetni fog azért, hogy az ő anyagait kiemelt gyorsasággal továbbítsák a távközlési vállalatok. Vagyis felborulna a jelenlegi internetsemlegesség és a telekommunikációs cégek kiváltságos helyzetbe kerülnének, ők diktálhatnának a többi piaci szereplőnek. A digitális gazdaság gyors fejlődését és versenyképességét azonban csak egy szabad és nyitott internet garantálhatja.

A megoldást azonnal bírálta Matthias Kurth, a Szövetségi Hálózatfelügyelet elnöke, aki leszögezte: a YouTube is ugyanolyan vállalat, mint az összes többi és nem tarthat igényt külön elbánásra. Gerd Eickers, a VATM távközlési szervezet elnöke is elutasította az online forgalmat érintő diszkriminációkat vagy cenzúrát. Az elképzelések szerint a nagy adatforgalmat generáló cégek külön sávba kerülnének és sokkal többet kellene fizetniük az internet használatáért, mint a többi piaci szereplőnek. A költséghányad a továbbított adatmennyiségtől függene és megállapítanának egy minimum forgalomhatárt, mely alatt senkinek sem kellene fizetnie.

A változásokat természetesen elsősorban a felhasználóknak kellene megfizetniük. Aki YouTube-videókat akar nézni vagy letölteni, az megkapja az ehhez szükséges sávszélességet, de mélyebben a zsebébe is kell nyúlnia. A távközlési társaságok azzal érvelnek, hogy mivel kizárólag az ő költségvetésüket terhelik a fejlesztések, így világos, hogy ők diktálnak és a tartalomszolgáltatók fizessenek. Utóbbiak erre úgy válaszolnak, hogy ha nem lennének a szolgáltatásaik, akkor senkinek sem kellene 20 Mbites internetelérés.

Számos kérdés merült azonban fel. Ezek egyike, hogy vajon az infrastruktúrákat üzemeltető óriáscégek, például a British Telecom vagy a Deutsche Telecom minden internetes adatot ugyanúgy kezeljenek-e és továbbítsanak-e vagy sem? Tisztázandó az is, hogy vajon egy internetszolgáltatónak joga és lehetősége van-e bizonyos adatok továbbítását előtérbe helyezni vagy megtiltani egyes szolgáltatások használatát? Végül, szintén nem elhanyagolható, hogy a megváltozott helyzetben ki ellenőrizné a piaci szereplőket és miként biztosítanák, hogy ne élhessenek vissza az erőfölényükkel vagy a pozíciójukkal?