A törvényjavaslat október 26-án került az amerikai képviselőház elé Lamar Smith képviselő jóvoltából. A republikánus politikus célja, hogy elvágja a bevételtől azokat az oldalakat, amelyek illegális letöltésekből és hirdetésekből tartják fenn magukat. Ellenzői szerint azonban a jogszabály ahelyett, hogy szétválasztaná, összemossa a piac legitim és illegitim szereplőit, teljesen felborítva a felhasználói tartalomra vonatkozó jogi szabályozások egyensúlyát.

A vonatkozó törvény eddig csupán annyit írt elő, hogy a szerzői jogokat sértő tartalmat a jogtulajdonos felszólítására el kell távolítani. Az új szabályozás ezzel szemben lehetővé tenné a tartalomtulajdonosok számára, hogy bírói végzés birtokában (amelynek megszerzése az Egyesült Államokban jóval gyorsabban megy, mint hazákban) a netről teljes oldalakat (!) eltávolíttassanak. Egy szemléletes példával élve, ha valaki feltölt a YouTube-ra egy szerzői jogvédelem alatt álló film- vagy zenerészletet, akkor a teljes videómegosztó portált letilthatja a szerzői jog birtokosa.

A törvény emellett arra kötelezné az internetszolgáltatókat, hogy szűrőszoftvert telepítsenek DNS-szervereikre, amely kirostálja a jogsértésen kapott oldalak IP-címeit. A bíróság a jövőben arra is kötelezhetné a keresőmotorokat, hogy indexükből távolítsák el a fájlcsere-oldalakra (torrentekre) mutató linkeket, így ezek a keresési találatok nem jelennének meg.

Letiltási hullám indulhat

A SOPA az ügyészség számára lehetővé tenné, hogy bírósági engedélyt kérjen, majd annak alapján eljárjon a külföldi jogsértő oldalakkal szemben. Ez gyakorlatilag minden, nem amerikai domain nevet használó szolgáltatásra vonatkozik - beleértve az amúgy az Egyesült Államokban bejegyzett cégek szolgáltatásait is. A bírósági engedély birtokában az ügyészség megkövetelheti az internetszolgáltatóktól az adott oldalhoz való hozzáférés letiltását, az IP-cím feloldásának megtagadását, és az oldal keresőmotorokból való törlését is. Az ügyészség megtilthatja továbbá a különböző kifizetőrendszerek számára az együttműködést az adott oldallal, valamint az oldalra mutató, illetve oldalon elhelyezett hirdetések megjelenítését.

Törölt domainre figyelmeztető felhívás

Az ügyészség mellett a törvény a jogtulajdonosoknak mint magánszemélyeknek is lehetővé tenné, hogy pert akasszanak a szerzői jogsértéssel vádolt portálok nyakába, ha azonban az érdeksérelem nem bizonyul valósnak, a vádaskodót semmiféle büntetés nem fenyegeti. Ez a törvény kritikusai szerint zöld utat ad az agresszív, minden alapot nélkülöző letiltáshullámnak.

A domainnevek szűrésén túl a SOPA az amerikai internetszolgáltatóktól megköveteli a hozzáférés teljes leállítását. Ezzel rendkívüli felelősség hárul a szolgáltatókra, szűrniük kell ugyanis a teljes felhasználói forgalmat, csomagonként meghatározva annak úti célját, majd azt egyeztetve a feketelistával. Ez nyilvánvalóan rendkívüli terhelést jelent a szolgáltatók számára, de a személyiségi jogokra illetve magánszféra védelmére nézve is komoly visszalépés.

Akik tiltakoznak…

A törvény heves ellenzői között találjuk a Facebookot, az AOL-t, a Google-t, a LinkedInt, a Mozillát, a Wikimediát, a Twittert, a Yahoo-t és a Zyngát is - vagyis az internet elmúlt tíz év legfontosabb netes szereplőit. A YouTube például arra hivatkozik, hogy a tartalomtulajdonosok kérésére eddig is törölt minden olyan videót, amely szerzői jogi védelem alatt állt. A videómegosztókat és közösségi oldalakat üzemeltető cégeken kívül hevesen tiltakoznak az üzleti iskolák professzorai és a befektetők is, mivel attól félnek, hogy a SOPA lassítani fogja az innovációt.

Nyílt levelet írtak az Egyesült Államok Kongresszusához az internet alapító atyái is, akik a törvény elfogadása esetén félelemkeltést és a technológiai fejlesztések ellehetetlenítését jósolják. „Messzemenő és katasztrofális következményei lehetnek annak, ha az Egyesült Államok a világhálón betöltött központi szerepét olyan cenzúra bevezetésére használja fel, amely saját politikai és gazdasági céljait segíti elő” ‒ teszik hozzá.

… és akik támogatják

A törvényjavaslat támogatói közé tartozik a zeneipari kereskedelmi érdekeket képviselő RIAA, az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és - nem meglepő módon - a legnagyobb szoftvergyártókat tömörítő BSA. Ez utóbbi olyan cégeket tudhat sorai között, mint az Adobe, az Apple, az Autodesk, az AVG, a Corel, a Dell, az Intel, a Kaspersky, a Sybase, illetve a Microsoft.

A BSA az új törvénytől azt várja, hogy az majd megállítja a „szoftverkalózkodás és egyéb intellektuális tulajdon lopásának növekvő fekélyét”. A szövetség érdekes módon nem az online kalózkodásban látja az üzleti szoftvereket fenyegető legnagyobb veszélyt. Szerintük a legnagyobb problémát az illegális online boltok (warez oldalak) jelentik, a SOPA-ban pedig az ezek elleni hatékony fellépés garanciáját látják. A BSA támogató kiállása a nemzetközi sajtóban is nagy felzúdulást keltett, mivel az említett vállalatok maguk is működtetnek online szolgáltatásokat, vagy - például az Adobe esetében - azok fontos alkotóelemeit adják.

Búcsút inthetünk a YouTube klipeknek?

Amennyiben a törvényt ebben a formában fogadják el, a népszerű dalok "feléneklése" YouTube-ra, a sokak által kedvelt paródiák, a különböző filmek képkockáiból készült animált GIF-ek vagy poénos képregények minden korábbinál szigorúbb elbírálás alá esnek a jövőben. Ennek oka, hogy a jogtulajdonos gyakorlatilag bármely, felhasználói tartalommal operáló szolgáltatás jövedelemforrásait elvághatja pusztán azzal, hogy perrel fenyegeti a megfelelő kifizetési és hirdetési rendszereket. A tömeges perek ismeretében pedig kétséges, hogy ki vállalna be egy elhúzódó, költséges és kétséges kimenetelű jogi csatát.

A kritikusok szerint a SOPA olyan jogbizonytalanságot jelent a már létező és jövőben induló netes szolgáltatások számára, amely rendkívüli módon visszavetheti a robbanásszerű webes innovációt. Tony Bradley, az IT News című informatikai portál szerzője elmondta, csaknem harminc év telt el az internet elterjedésének kezdete óta. Ennyi idő után elfogadhatatlan, hogy választott képviselők ennyire tudatlanok legyenek a világháló működését illetően, és tudatlanságuk birtokában még szabályozni is próbálják azt. Írásában rámutat, a törvény jelen formában való elfogadása beláthatatlan következményekkel járhat, nemcsak az internet működőképességére, hanem világgazdaságtól elkezdve a személyiségi és szabadságjogokig mindenre.

ipon.hu, hwsw.hu nyomán:barikad.hu