"Az állatok nagyon hasonlítanak a birkára, és tipikusan gyapjúszerű bundájuk van, de aki alaposan megfigyeli a fejüket és a pofájukat, kifejezetten sertésszerű jellemzőket fedezhet fel." Külföldön szenzációként kezelték a hírt.
A "különös lényről" készült fotók és videók szélsebesen terjedtek el a neten, és a misztikumra fogékony közönség hosszú ideig értetlenül állt a jelenség előtt.
A találgatás, amelyben szerepet kapott a DNS-keveredés és a mutáció réme is, nagyjából egy hete kezdődött, amikor az angliai Essex Tropical Wings (trópusi szárnyak) nevű állatkertjébe három új jövevény érkezett, név szerint Buddy, Margot és Porsche.
Az állatkert oktatási koordinátora, Denise Cox szerint a látogatók első látásra birkának nézték az új állatokat. Holott valójában csak arról van szó, hogy külföldön alig ismert a magyar mangalica.

Az eseményről beszámoló amerikai Fox Newsnak sikerült alulmúlnia minden eddig találgatást: a "csodalényről" szóló riportjában a csatorna reggeli műsorának két műsorvezetője egyszerre álmélkodott a jelenségen, úgy mutatták be az élőlényt, mintha tényleg mutáns szörny lenne. „Az állat nem más, mint az úgynevezett birkadisznó” – árulják el a titkot, miután hosszasan csodálják a furcsa állatot:

Nem segített sokat az igazság kiderítésében a HotShootNews.com „A Sheep-Pig?!” című videója sem:

Csütörtökön aztán a LiveScience lerántotta a leplet a "mutáns szörnyről", a tévénézők pedig nyugodtan dőlhettek végre hátra, még nincs itt a világvége. „Ez egy valódi állat, bár nem új jövevény, és nem is birka-disznó-hibrid. Egyszerűen csak szőrös disznó, amit mangalicának hívnak. A mangalicában nincs birka-DNS, az állat valójában közelebbi rokonságban áll a vaddisznóval – írta a LiveScience. "Míg az amerikaiaknak az elterjedtebb, jórészt szőrtelen, rózsaszín bőrű észak-amerikai disznók ismerősek, a mangalica Ausztria és Magyarország hegyvidéki területeiről származik, ahol birkaszerű szőre megvédi a kemény európai telektől.”
Majdnem kipusztult
A mangalica fajta más, alaposabb források szerint az 1800-as évek közepére alakult ki, és a göndörszőrű sertések a Balkántól az akkori Magyarország hegyvidéki területeiig mindenhol, így az Alföldön is elterjedtek voltak. 1943-ban 30 000 törzskönyvezett mangalicát jegyeztek fel az országban, de az elsősorban zsírjáért tenyésztett fajtát 1965-re szinte teljesen kiszorították a hússertések.
A mangalicát 1973-ban védetté nyilvánították, miközben az egyedek száma folyamatosan csökkent. Az ezredfordulón mindössze 1430 törzskönyvezett szőke, fecskehasú és vörös mangalicakocát tartották nyilván Magyarországon (a negyedik, a fekete fajta mára teljesen kiveszett). A mangalica reneszánszának kezdete a kilencvenes évekre tehető, és mostanra már a híres spanyol serrano sonka alapanyagául is felhasználják az állat húsát. A mangalicából készült étkek egyre kelendőbbek lettek.

(Index nyomán S. Tibor - Kuruc.info)