Ha ki kellene választani Hatvan száz legjámborabb, legbéketűrőbb polgárát, Centi bizonyosan bekerülne ebbe a társaságba. A harmincas évei elején járó gitáros-énekest egyebek mellett az említett tulajdonságaiért szeretik ismerői. Na meg azért, mert régi motorosnak számít a színpadon: a Fire Trek együttes alapítójaként, napjainkban pedig a Falcon frontembereként örvendezteti meg feelinges gitárjátékával a közönséget.

Mindezek ismeretében végzetszerűnek mondható, hogy éppen őt találta meg a penge azon a bizonyos hajnalon.
– Az egyik újhatvani rockkocsmában vettünk részt egy zártkörű rendezvényen – meséli némi unszolásra. Alighanem csak régi ismeretségünk okán vállalja az interjút; minden szaván érződik, hogy még nyolc-kilenc nappal a történtek után sem érti, hogyan történhetett meg ilyesmi. – Hajnali négy óra lehetett, már rajtunk volt a kabát, indultunk volna haza. A lány ott guggolt a közelünkben, egyszer csak mintha megcsillant volna valami, majd ütésszerű fájdalmat éreztem a nyakamnál. Érdekes volt: nem vágást, nem szúrást, hanem azt, mintha egy tompa, kemény fém hatolt volna a bőröm alá.

Centi a nyakához kapott és kihátrált az ajtón. Azt gondolta, nincs nagyobb baj, amíg meg nem látta a temérdek vért. Ekkor már magával volt elfoglalva. Azt már csak a többiek elbeszéléséből tudja, hogy a lány kezéből valaki kirúgta a kést.
– Kértem papírzsebkendőt, az egyik ismerősöm pedig hívta a mentőt, de aztán úgy láttuk jobbnak, ha nem várjuk meg, hanem az ő autójával megyünk a kórházba – eleveníti fel a folytatást. – A mentő mégsem jött hiába, elvitte a lányt.

Utólagos elméleteket gyártva is nehéz lenne kikövetkeztetni, miért éppen Centi volt az áldozat. Általános vélekedés szerint rossz időben volt rossz helyen.
– Korábban nem ismertem a támadómat – mondja. – Ahogy az idő haladt, egyre rosszabb állapotba került. Néha úgy hörgött, mint aki nincs magánál.

Magánbeszélgetések során többen is azt mondták, hogy a nő úgy viselkedett, mint aki kábítószer hatása alatt állt, de a rendőrségi közlemény „csak” alkoholos befolyásoltságot említett. Bizonyára a hivatalos vizsgálatok erre a feltevésre is választ adnak majd.
– Most voltam kontrollon, az orvos megismételte, hogy óriási szerencsém volt. A kés pengéje nyolc milliméterrel kerülte el az ütőeret. Ha megsebesíti, állítólag a kórházba sem értem volna be, mert öt perc alatt elvérzek. Bal oldalon, a kulcscsont felett ért a szúrás.

Centi nagy fájdalma, hogy az eset következtében a hagyományos rockkarácsonyi koncertet is ki kellett hagynia, noha állandó fellépői a rendezvénynek. De azért a közönség soraiban ott volt, nagyon sokan odamentek, hogy kifejezzék együttérzésüket. Csak a támadója nem kereste azóta sem, hogy legalább egy halk bocsánatkérést elrebegjen.
– Jó érzés volt, hogy annyian kerestek – jelenti ki. – Köszönök mindent a barátaimnak, az orvosoknak és mindenkinek.

Forrás: heol.hu