Egerben kiállításmegnyitóval kezdődött az ünnepi program csütörtökön. A várban 9 órakor "A magyarok istenére esküszünk" címmel nyílt tárlat az 1848/49-es forradalom és szabadságharc relikviáiból, majd a Bazilikában tartottak szentmisét. Ezt követően a Gárdonyi Géza Színházban emlékezhettek az egriek a 164 éve történtekre.

– Hiába erőltettek ránk idegen ünnepeket, sőt még amikor eltitkolták az 1848/49-es eseményeket, március 15-én minden magyar szíve megdobbant – mondta Sós István a teátrumban. A megyeszékhely alpolgármestere felidézte: Eger is válaszolt a Petőfi hívó szavára évszakváltó ünnepünkkor. – Nemzetünk ma is mély erkölcsi válságban van, a ’48-as ifjak 12 pontttal üzentek, míg Wass Albert hét parancsolattal. Ez az örökség pedig ma is tovább él, nemzeti kultúránk szellemi gerince lett – tette hozzá.

Az ünnepi köszöntő után a teátrum művészei és a Hungariddim együttes zenés irodalmi műsorát csodálhatta meg a publikum, majd a Petőfi térre vonultak a résztvevők. Itt Kolman Réka, az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Gimnáziumának végzős diákja, a szónoki beszédíróverseny győztese osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. Úgy fogalmazott: ma ugyan demokratikus államban élünk, de nincs szabadság, mert igába hajtja az embereket a munka és a hitelek. Arra kérte a jelenlevőket: gondolkodjanak pozitívan, fogjanak össze, s ne merüljenek el a problémákban. Ha ez sikerül – tette hozzá – akkor érezhetjük igazán milyen belülről, szívből magyarnak lenni, s nem államként, hanem nemzetként élni a hazában. Az ünnepi beszéd után a civil, a társadalmi és a politikai szervezetek elhelyezték koszorúikat Petőfi szobránál.

Gyöngyösön Bogdány József egykori honvéd tizedes sírjának megkoszorúzásával kezdődött az ünnep, utána szentmise következett a Szent Bertalan-templomban. Az Orczy-kastélybeli koszorúzás után a forradalmi emlékműnél Benyovszky Péter önkormányzati képviselő mondott beszédet. A politikus hangsúlyozta: az aktuálpolitika minden időben saját képére formálhatja az ünnepeket, ám március 15. ez alól kivétel. Úgy fogalmazott: március idusa az újrakezdés, a tenni akarás és a nemzeti összefogás ünnepe, amely nem csak büszkedég, hanem feladat is az utókor számára. Hiszen olyan örökséget kaptunk, amit védeni, óvni minden magyarnak kötelessége.
Az ünnepi megmelékezést a Kálváriaparti Általános Iskola diákjainak műsora zárta.



Hatvanban a Hatvani Galériában sajtófotó-kiállítással kezdődött március 15-e megünneplése. Az önkormányzat rendezvénye keretében ökomenikus istentiszteletet tartottak, majd a program a Mártírok terén folytatódott lovas huszárok masírozásával és a városzászló felvonásával.
– Március 15-e faggat minket; faggat, nemzeti létünkről, sorsunkról, a jövőről, a megmaradásról és annak titkairól. Olyan kérdésekkel kell ma szembenéznünk, amelyek magyar nemzeti közösségünk sorskérdéseit érintik, és amelyekre nekünk, a magyarság ügyében, nemzeti értékeink megőrzésében elkötelezetteknek, kötelességünk választ találni – mondta a Kossuth-téri beszédében Szabó Zsolt polgármester. Szavait követően a Széchényi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola diákjai adták elő ünnepi műsorukat.

Lőrinciben, a Petőfi-szobornál Víg Zoltán polgármester méltatta az ünnep jelentőségét, majd az általános iskola tanulói irodalmi összeállítással léptem színpadra.

Hevesen a művelődési házban rendeztek díszünnepséget, előtte az ünneplők Pusztacsászon helyezhették el koszorúikat, virágaikat.
– Petőfi, Jókai, Vasvári, Táncsics, Kossuth, Nemzeti dal, 12 pont, Pilvax, majd rengeteg csata. Ez mindenkinek eszébe jut, sokaknak sajnos csak ez, s elveszik a lényeg. Elfelejtjük, hogy a hangsúly a reformokon van, hogy ennek a polgári forradalomnak a vezéralakjai radikális változásokat akartak elérni, s hogy az áprilisi törvények, melyeket alkotmányként is értelmezhetünk, milyen fontosak voltak a haladás szempontjából, ami e korban óriási léptékben történt – fogalmazott Csáki Zsigmond polgármester. – Az országok ma egyre közelebb kerülnek egymáshoz az Európai Unió által. Ebben a hatalmas közösségben fontos, hogy fel tudjuk mutatni értékeinket és ezekre az értékekre büszkének kell lennünk. Legyen a mai nap, s a holnap ennek is az ünnepe – kérte mindenkitől. Csáki szavait követően a Vidróczki Néptáncegyüttes adott műsort.

Forrás: heol.hu

Ecséden a temetőben koszorúzták meg az 1848-as emlékművet, ahol Maksa Mátyás Polgármester mondott beszédet