Exhumálás és újratemetés is lehet Hatvanban, ha bebizonyosodik: 1849-ben elesett katonák holttesteit rejti az épülő pályaudvar alatti föld. A munkások a majdani peron pilléreinek a gödrét készítették elő csütörtökön a Hatvanban épülő buszpályaudvar területén, amikor megtalálták a földben a csontokat és gombokat. Bognár Endre városi főépítész szerint ha a szakértők megállapítják: valóban 1849-ben elesett katonák holttestét rejti a föld, igyekeznek majd kegyeleti szempontok alapján eljárni. Javaslatuk szerint exhumálni kell az emberi maradványokat, amelyeket aztán a buszpályaudvartól alig 150 méterre ismét felállítandó régi sírkert alatt helyeznének örök nyugalomra. Itt lehetne megemlékezéseket, nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeket is tartani anélkül, hogy a forgalmat akadályoznák. Indítványukat a felettes szakhatóságoknak is jóvá kell hagyniuk.

A beruházás kivitelezője vállalta, hogy közreműködik a feltárásban, s ezalatt a tevékenység helyszínén felfüggesztik a pillér építését. Érsek Zsolt polgármester közölte, hogy szükség esetén a szerződésmódosítást is megfontolják annak érdekében, hogy a kegyeleti szempontok érvényesüljenek.

A Hatvaniak a Nemzetért Egyesület (HANEM) önként vállalta a honvédsír gondozását, s évek óta itt tartották október 6-i megemlékezéseiket is. Elnökük, Sósné Mészáros Andrea azt mondja, biztosak voltak benne, hogy holtak nyugszanak a sírhely közelében. Köszönettel tartoznak Bognár Endre főépítésznek, aki méltányolta kéréseiket. Szeretnék, ha méltó körülmények között zajlana az újratemetés, aminek az előkészítésében közreműködnének. Megjegyezte: jó lenne, ha a főtéri 1848-as emlékművet is nagyobb gondoskodás övezné. Egyesületük ehhez is hozzájárulna, ha kell, akár az oszlop örökbefogadásával – tette hozzá.

A csatába torkolló hadicsel
A hatvani csatára 1849. március 25-én került sor. A honvéd vezérkar — elsősorban Görgey Artúr által kidolgozott — terve az volt, hogy a magyar erők mintegy harmadrésze lecövekel Hatvan előtt, és várja az osztrák támadást, mintha ez lenne a fő hadsereg. Közben a többiek egy délnyugati kerülővel az osztrákok hátába kerülnek. Az elképzelés jó volt, ám nem sokon múlt, hogy lelepleződjön. Schlik tábornok ugyanis olyannyira elbizakodott volt, hogy úgy vélte „egy kis nyúlvadászat” keretében szétkergeti a magyar „főerőt”, és március 25-én támadásba lendült. Ha a Hatvannál álló honvédek megfutnak a túlerő elől, kiderül, mennyire kevesen vannak, és oda a haditerv. Gáspár András ezredes katonái azonban hősiesen kitartottak, sőt a nap végére meg is futamították a császáriakat, akik ezek után még inkább meg voltak győződve róla, hogy Hatvan előtt félelmetes létszámú magyar sereg áll.

foto:heol.hu

Forrás: