Civil szervezet- a Magyar Természetvédők Szövetsége és a kormány beszélgetett közösen a sajtóval, mert eljött egy olyan ritka pillanat, mikor egy magánemberekből álló szerveződés és a hivatalos politika a stratégiai célokban egyetért. Ez a téma, nevezetesen a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció néven futó tervezet, amely 2020-ig kívánja megfogalmazni a hogyan tovább irányait. A sajtóreggelin az állam képviseletében Dr Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, a civil szféra részéről Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke, valamint Friedrich Róbert a szervezet programfelelőse osztották meg a sajtó munkatársaival a jövő terveiket. A médiával való találkozás apropóját az adta, hogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter társadalmi vitára bocsátotta minisztériuma következő tíz évre vonatkozó stratégiáját.
Ángyán államtitkár összefoglalójában elmondta, hogy a vidék és város közös sorson osztozik, így igen nagy változásokra van szükség a városokon kívül eső életlehetőségek radikális változtatására, hogy ez a sors egyformán élhető legyen.
A stratégia irányai röviden
- A programnak feltétlen a helyi közösségek erősítését kell szolgálnia
- Fontos a hazai természeti erőforrások védelme mellett, hogy a források felett az ott élők rendelkezzenek, mert csak így biztosítható az értékek, hagyományok meg a kultúra megőrzése, és a táj harmóniájának megteremtése
- Kívánalom, hogy a helyben lakók, természetes személyek földhöz juthassanak és a csupán profit orientált szerveződéseket zárják ki a vidék termeléséből
Az beszélgetés során kiderült, világtendencia lett, hogy olyan mezőgazdasági terméket fogyasszunk, amely kb. 30 km-es hatókörből elérhető, hiszen így rakódik rá a legkevesebb költség és minőségét is így képes megőrizni a haszonnövény és haszonállat. Ebben az összefüggésben jöhet létre az a fent vázolt, város és vidék közötti közös sors és érdekérvényesítés.
Át kell írni azt a mai gyakorlatot, mikor előfordul, hogy például a répa a termelőtől a fogyasztóig akár 1800 km-t is megtehet, ami az árra és a minőségre is kedvezőtlenül hat. Érdekes volt, hogy az államtitkár pont azon a napon beszélt a kizárólag profitérdekelt tőkésekről, akik csak kizsákmányolják adott környezetet, az értéktöbblet termelésről és a hozzáadott értékről, meg a gazdaságos termelésről, amikor a híres, hírhedt A TŐKE írója születésnapját ünnepelte volna, ha még közöttünk lenne…
Lényeg, hogy a tárca megítélése szerint felül kell vizsgálni azokat a földbérleti szerződéseket, amik azt eredményezték, hogy a hazai föld 80%-a 180 társaság kezében van, akik számára, csak aminél nagyobb nyereség elérése a cél, és nem fordítanak gondot a fenntartható fejlődére, és a termőföld kíméletes művelésére sem
Éppen ezért a legális szerződéseket a tárca felül kívánja vizsgálni, majd módosítani, ha szükséges, akkor meg is szüntetni. Lehet ezt tenni a bérleti díjak drasztikus emelésével, vagy a versenyjog szellemében. Az így felszabaduló földeket a kormányzat szándékai szerint fiatal pároknak „utalná ki” akik vállalnák a föld szelíd művelését és legalább kettő vagy több gyermekkel növelnék a haza lakosság létszámát.
A Vidékfejlesztési Minisztérium ettől a programtól azt reméli, hogy a vidék így képes lesz magához kötni a fiatalokat is, amivel környezetet is megőrizhetik és tovább élnek a helyi közösségek és hagyományaik is. A másik fontos irány az un. zsebszerződések kiderítése és megszüntetése, mert ezek az intézkedések garantálhatják a vidéki értékek erősítését.
Ángyán államtitkár kormányfeladatnak tekinti a magyar termőföld intelligens védelmét, úgy, hogy az EU-s jogharmonizációval se kerüljön hazánk konfliktusba.
Május végéig folyik a széles körű társadalmi vita, nyáron kialakítják a nemzeti program kereteit, ősszel elkészül a „Vidékfejlesztési Csomag „és ezzel párhuzamosan a sarkalatos törvényekkel megteremtik a jogszabályi kereteket.
Így jövő évtől elindulhat a nagy Vidékfejlesztési Stratégiai Program. ami remélhetőleg valóban a vidéki emberek és a hazai természeti környezet érdekeit szolgálják.
11keruleti-hirhatar.hu |