A Szeizmológiai Obszervatórium szerint a földmozgás 4,7-es erősségű volt, és 38 másodpercig tartott. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint Oroszlánynál volt a földrengés epicentruma, ahol morajlást lehetett hallani, mert a rengés viszonylag közel, 8 kilométerre volt csak a föld alatt. Szombat estig csak kisebb károkról érkezett jelentés.
Földrengés volt szombaton kora este Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Obszervatóriuma szerint a szombat kora esti földrengés a Richter-skála szerint 4,7 erősségű volt. Várhatóan lesznek utórengések, de jóval kisebbek - közölte Tóth László szeizmológus. A rengés 18 óra 41 perckor kezdődött, epicentruma Oroszlánytől pár kilométerre északra volt, centruma pedig 10 kilométerrel a föld alatt.
Korábban a GFZ Potsdam földrengésfigyelő adatai szerint még a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű rengésről szóltak a hírek, míg az USGS tudományos oldal 4,2-es erősségű földrengésről számolt be. Utóbbi szerint Győrben és Pozsonyban is érezni lehetett a rengést.
A dunántúli epicentrumú földrengésről Budapesten kívül Gödről, Környéről, Székesfehérvárról, Budaörsről, Pécsről, Dorogról valamint Tatabányáról is érkezett jelentés. Pest megyéből Százhalombattáról, Piliscsabáról, Budaörsről, Biatorbágyról és Telkiből hívták a katasztrófavédelem megyei ügyeletét. A legtöbben arról számoltak be, hogy mozogtak a plafonon a csillárok, illetve "dübörgött" alattuk a fotel.
A földmozgást Dél-Szlovákiában is lehetett érezni. A Markíza televízió jelentése szerint háromnegyed hét előtt néhány perccel 3-4 másodpercig földmozgást észleltek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Nagyszombatban és néhány más városban is. Révkomáromban, ahol a szlovák elektronikus média szerint a legerősebben lehetett érezni a földrengést, több tömbház lakói elhagyták lakásukat és kiszaladtak a ház elé. A televízióba betelefonáló személyek szerint megremegtek az ablakok, az asztalról több apró tárgy leesett a földre, s állítólag a bútorok is megmozdultak. "Úgy éreztem, hogy az egész nappali megmozdult" - közölte érzéseit a TASR hírügynökséggel egy révkomáromi lakos. "Úgy éreztem, hogy egyszer-kétszer kilengett a toronyházunk" - tette hozzá.
"Újságot olvastam az ágyban, egyszerre úgy éreztem, mintha hintáznék. Úgy tűnt, hogy a bútorok mozognak. Nagyon kellemetlen volt" - mondta a közszolgálati rádióban egy érsekújvári asszony.
Oroszlányban összeült a helyi védelmi bizottság
Komárom-Esztergom megyében több településen falrepedéseket jelentettek a tűzoltóknak. Fejér megyéből szintén több településről is jelezték, hogy a földrengés erejétől a lakásokban a szekrények megmozdultak, a csillárok kilengtek. A rengéseket Veszprémben, és Balatonalmádi térségében is érezték.
Takács Károly, Oroszlány polgármestere elmondta, hogy a városban nagy morajlás volt hallható. Oroszlányban összeült a helyi védelmi bizottság, ahol áttekintik a károkat. Popovics György, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke arról tájékoztatott, hogy elővigyázatosságból megkezdték a veszélyes üzemek ellenőrzését. A vizsgálatok szerint a technológiában nem esett kár, intézkedésre sehol nem volt szükség.
A III. és XI. kerületben jeleztek károkat
Az első beszámolók szerint csak kisebb károk keletkeztek három budapesti panelépületben a szombat esti földrengésben: a III. kerületben kettő, a XI. kerületben pedig egy tízemeletes épületből jeleztek - nem jelentős - falrepedéseket és vakolatomlást. A statikusok azonban sem a Huszti, sem pedig a Hollós Korvin Lajos utcai épületeken nem találtak a földrengéssel összefüggésbe hozható sérüléseket, repedéseket. Az épületeken lévő sérülések korábbiak, és a statikai helyzetet nem befolyásolják.
Egy XI. kerületi panelépületben is keletkeztek kisebb károk, a lakóknak itt sem kellett elhagyniuk az épületet. A Gazdagréti téren lévő tízemeletes házban - az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint - a 7., a 8. és a 9. emeleten a lépcsőházban vakolatdarabok estek le.
Még az éjszaka átvizsgálják a hidakat és aluljárókat
Eddig nem volt utórengés, de szinte biztos, hogy lesz, s többre is számítani lehet - mondta el a Független Hírügynökségnek Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet Szeizmológiai Főosztályának tudományos munkatársa, Mónus Péter.
Tarlós István főpolgármester folyamatosan tartja a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal, ám egyelőre nem tartják indokoltnak a védelmi bizottság összehívását. A főpolgármester a Budapesti Közlekedési Központon keresztül még az éjszaka megvizsgáltatja a fővárosi hidakat és aluljárókat, érte-e őket valamilyen sérülés a földrengés következtében.
Mi történne Budapesten egy 7-es erősségű rengésnél?
A Kárpát-medence és azon belül Magyarország területe az igen alacsony földrengés-kockázatú régiók közé tartozik. Évente valamivel több, mint 100 olyan földrengést észlelnek a szakemberek, amelyeknek a Richter-skálán mért erőssége, azaz magnitúdója 2,5 alatti. Ezeken felül évente átlagosan öt már érezhető, azaz 2,5-3-as magnitúdójú rengést is regisztrálnak
Jelentősebb károkat okozó, 5,5-6-os magnitúdójú földrengés az eddigi adatok alapján átlagosan 50 évenként fordult elő, de a szombati magyarországi rengés a jelek szerint ezt az erősséget nem érte el. Az írás idézi a magyar kutatók arra vonatkozó becslését, hogy mi történne egy rendkívül erős, 7-es erősségű rengés esetén a fővárosban. Eszerint a város belső kerületeiben a házak nagyrészt összedőlnének, de a külső kerületekben lévő panelházak dobozos szerkezetük miatt valószínűleg állva maradnának.
A HVG. nyomán |