Hét bankra összesen 954 millió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH): a Budapest Bank 188 millió, az OTP Bank 281 millió, az MKB 84 millió, a CIB 91 millió, az Erste 107 millió, a K&H 127 millió, az ING 90 millió, továbbá a Visa és a Mastercard 477-477 millió forintos bírságot kapott.

A szankció indoka, hogy a magyar bankok a Visa és a Mastercard kártyákra egyaránt érvényes, mindkét társaság esetében azonos mértékű bankközi jutalékot állapítottak meg, ami alkalmas a piaci verseny korlátozására.

A GVH a kártyatársaságok magatartását is jogsértőnek minősítette, mert a vállalkozások magatartása tette lehetővé, hogy a bankok versenykorlátozó megállapodást kössenek.

A versenykorlátozó megállapodást megkötő bankok és a két kártyatársaság bírságot kapott, a megállapodáshoz utólag csatlakozó pénzintézetek esetében csak jogsértést állapított meg a GVH - tartalmazza az intézmény közleménye.

A hazai bankok még 1996-ban megállapodtak arról, hogy a Visa és a Mastercard kártyákra azonos mértékű bankközi jutalékot állapítanak meg. Emiatt a két kártyatársaság közötti verseny, továbbá a kártyaelfogadó bankok közötti verseny csak torz, korlátos módon alakulhatott ki.

A bankok megállapodása ugyanis közvetetten befolyásolta (egységesítette) a bankkártyával való fizetés lehetőségét biztosító kereskedők által fizetendő díj mértékét. Pedig ez a díj a bankkártyaolvasó terminálokat biztosító bankok közötti versengés egyik legfontosabb tényezője.

A GVH szerint a verseny feltételei adottak lettek volna, hiszen
- részben más bankok voltak a tagjai a Visa és megint mások a Mastercard rendszerének, ami normális esetben eltérő bankközi jutalék alkalmazásához vezethetett volna;

- a nemzetközi bankkártyás tranzakciók díjai eltérőek voltak a Visa és a Mastercard esetében;
- 1996 előtt a két kártyatársaság eltérő díjakat alkalmazott;
- 2008-tól a megállapodás felmondását követően ismét eltérő díjak érvényesülnek.

A Mastercard és a Visa részt vett a verseny korlátozásában, hiszen
- a két vállalkozás szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a magyar bankok közösen, mindkét kártyatársaságra azonos díjakat állapíthassanak meg;
- nem életszerű, hogy a két vállalkozás ne tudott volna a bankok magatartásáról;
- a bankok is elismerték, hogy kezdetben a két vállalkozás kifejezetten segítette őket egyezségre jutni.

A GVH indokoltnak tartotta bírság kiszabását is azokra a szereplőkre, akik tevékenyen részt vettek a versenytorzító megállapodás létrehozásában. A megállapodás ugyanis versenytársak közötti kapcsolatot érintett, annak kifejezetten versenykorlátozó célja is volt, és hogy hosszú ideig éreztette hatását.

A bírság alapjául a 2004-2007 években országosan kifizetett bankközi jutalék jogcímen az összes kibocsátó banknál befolyt teljes összeget vette a versenyhatóság. A bírságösszegek megállapításánál a GVH figyelembe vette az érintett bankok 1996-os és mai piaci súlyát egyaránt.

Jelentős enyhítő körülményekként tekintettel volt a GVH arra, hogy az eljárás alá vontak
- maguk is felismerték, hogy a bankközi jutalék mértékén változtatni kellett volna;
- az eljárás együttműködő magatartást tanúsítottak, így például a jogsértés feltárását, a történeti eseményeket pontosabban megvilágító, saját versenyjogi felelősségük megállapításához szükséges iratokat maguk szolgáltatták;