Eredetileg a Jobbik akarta eltávolítani, végül a kormánypártoké lett a kétes dicsőség, hogy Budapestről Siófokra "száműzzék" a szobrot. A bontási határozat több ponton is aggályos lehet, maga a bontás pedig valószínűleg szabálytalan, ezért úgy tudjuk, ma egy civil szervezet megtámadja a döntést.

Egy kőbányai öntöde telephelyén várja sorsát a Károlyi-szobor, amelyet 37 év után tegnapra virradóra bontottak el a Kossuth térről. A lépés nem volt váratlan; a Fidesz nem titkolta, hogy nem látja szívesen a Parlament mellett a szobrot, hétfőn pedig a tulajdonos fővárosi közgyűlés is hozzájárulását adta a bontáshoz. Ezek után az illetékes V. kerületi jegyző is gyorsan kiadta a szükséges határozatot. A fővárosi MSZP ugyan az utóbbi napokban "őrséget adott" a február végén palánkkal körülvett szobor közelében, ám csak reggeltől estig, éjjel nem.

Ezt az időszakot használták ki a munkások, és kevéssel reggel hét óra után a szobor már nem volt a helyén, kicsit később pedig az emlékműhöz tartozó több méteres íveket bontották. Úgy tudjuk, a szobrot a X. kerületbe, a Barabás utca 23. szám alatt működő Szabó Öntészeti Kft. telephelyére vitték. Mégsem a beolvasztás lesz a sorsa, hiszen a hírek szerint Siófokra szállítják, ahol a vasútállomás melletti Millennium parkban helyezik el. A siófoki képviselő-testület február 23-án már elvi döntést hozott a szobor befogadásáról, annak elhelyezéséről azonban még határoznia kell. Tegnap egyébként a XIII. kerület is jelentkezett, hogy befogadná a szobrot.

A Károlyi-szobor elbontását az ellenzéki pártok hevesen támadták, és - mint az a fővárosi szocialisták akciójából látható - igyekeztek is megakadályozni. Kivéve a Jobbikot, hiszen a radikális párt régóta sürgette a szélsőségesek között csak "vörös bárónak" nevezett Károlyi szobrának eltávolítását. Erről a párt két képviselője 2010 nyarán határozati javaslatot is benyújtott az Országgyűlésben, igaz, akkor a többség nem vette napirendre. Pedig ugyanazon a nyáron Kövér László megígérte a Magyar Hírlap közönségtalálkozóján: négy év múlva biztosan nem áll majd a helyén a Károlyi-szobor. A fideszes házelnök hamarabb, két év alatt beváltotta pártja híveinek tett ígéretét.

Hivatalosan persze nem a szoborral volt a baj. Károlyinak a tér átrendezése miatt kellett mennie. Kormánypárti előterjesztésre tavaly nyáron az Országgyűlés döntött arról, hogy átalakítják és felújítják a Kossuth teret. A "rendezést" a térszint alatt mélygarázs építése jelenti, míg a felszínen a parlamenti határozat szerint visszaállítják "az 1944 előtti állapotot." Márpedig akkor nem volt ott az 1975-ben avatott Károlyi-szobor - éppúgy, mint a csak néhány tíz méterrel távolabbra, a rakpartra száműzni tervezett József Attila szobor. A műalkotás elbontását tegnap Wachsler Tamás, a Steindl Imre programnak elkeresztelt Kossuth tér-rekonstrukció vezetője azzal indokolta: a szobrot a "tér felújítása miatt esedékes régészeti munkák megkezdése miatt kellett elszállítani".

A fővárosi MSZP felháborodva reagált arra, hogy a sokak számára a köztársaság eszméjét jelképező szobrot elszállították, éppúgy, ahogy a Fidesz-kétharmad "száműzte" az ország nevéből, a hivatalos iratokról, sőt a pénzérmékről is a "köztársaság" feliratot. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke azt mondta, a szobrot el lehet vinni, de a demokrácia szellemiségét nem. Horváth Csaba, a fővárosi MSZP-frakció vezetője pedig arról beszélt: "akár tetszik Orbán Viktornak, akár nem", három év múlva a szobor újra a Kossuth téren fog állni. Hozzátette: a hatalom "gőgje" arra volt képes, hogy az éjszaka leple alatt vigyék el a szobrot. A szocialisták ma este 19:15-től várnak minden demokratát a Jászai Mari tér Parlament felőli oldalán, hogy közösen álljanak ki és demonstráljanak a szabadságért, a demokráciáért.

Tiltakozott a szoborbontás ellen a Bibó István Közéleti Társaság is. Közölték, elítélik az intézkedést, amely a szobrot nem csak a Parlament közeléből, hanem az ország fővárosából tünteti el a Jobbik és a Fidesz együttműködésével. Üzent a "szobordöntőknek" Gyurcsány Ferenc is. A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció elnöke azt írta, "Ami várható volt, bekövetkezett: a köztársaság után Orbán Viktor a köztársaság emlékművét is meggyalázta. A sunyi rezsim az éj leple alatt gyáván eltávolította az első magyar köztársasági elnök szobrát." Hozzátette: "Bárhová vigyék is azonban, új otthona zarándokhellyé fog válni a polgári demokraták, a köztársaságpártiak és a jogállam hívei számára".

Szabályokat sérthettek

Több jogi aggály is felmerült a bontással kapcsolatban; az V. kerületi jegyző bontási engedélye ugyanis nem tartalmaz jogorvoslati lehetőséget, és előírja, hogy este 6 és reggel 7 óra között tilos építési munkát végezni. Márpedig ahhoz, hogy negyed 8-kor elszállítsák a szobrot, jóval 7 előtt neki kellet feszülni a bontásnak. Emiatt tegnap levélben fordult kifogásával az V. kerületi jegyzőhöz Pásztor Tibor kerületi MSZP-s politikus.

Azt írta: a bontási határozat "március 26-án született meg, és 15 nap áll rendelkezésre fellebbezésre, mivel ez április 9-én jár le, ezért a határozat nem lehet jogerős, a szobor bontása mégis megtörtént." Lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértők viszont felhívták a figyelmet, ha a fellebbezésre jogosultak mindegyike lemond a fellebbezési jogáról, a határozat jogerőssé válik. "Papíron" ez történhetett, de az is lehet, hogy a munkálatokat a kivitelező "építési jogosultság" nélkül végezte.

Másik "érdekesség", hogy az államigazgatásban szokatlanul rövid idő, kevesebb mint egy nap alatt megvolt a bontási határozat. Annak dátuma ugyanis március 26-a. Épp aznap nyújtották be a bontási tervet, a szakhatóság állásfoglalását, a Budapest Galéria nyilatkozatát és a közgyűlés támogató döntése is hétfőn született.

Mások szerint az sem mindegy. kit tekintettek a hatóságok ügyfélnek, vagyis jogosultnak a fellebbezésre, hiszen akár minden, a Kossuth teret övező ház, lakás tulajdonosa továbbá civil szervezetek e körbe tartozhatnak. A Népszava egyébként úgy tudja, egy civil szervezet ma megtámadja a jegyző által kiadott bontási határozatot.

Forrás: nepszava.hu

Megosztás